Ebben a cikkben a cash flow-ról olvashatsz. Hogyan nézhet ki egy CF kimutatás, miért célszerű tervezni vele, és milyen problémákat okozhat, ha nincs rendben a “pénzáramlás” – a cégedben? Ha eddig nem kellett foglalkoznod vele, akkor szerencsés vagy. Olvasd el a cikket, és tartsd rajta a figyelmed a céged cash flow-ján, hogy ne okozzon problémát később sem!

Mit jelent a cash flow, hol találkozhatsz vele?

A kifejezést így, cash flow-ként szoktuk használni, magyarul talán a “pénzáramlás” a legjobb megfelelője. Ha cash alapon gondolkodunk, akkor gyakorlatilag a beáramló és a kiáramló pénzeket figyeljük, aminek az egyenlege ideális esetben mindig pozitív, és egyre pozitívabb. Azonban ez nem minden vállalkozás esetén van így, sokaknál egy kulcskérdés, hogy milyen a cash flow helyzet. Ezek leginkább azok a cégek, akiknek a tevékenysége kifejezetten forgótőke igényes (pl. kereskedelem).

Tehát a beáramló és kiáramló pénzösszegekről beszélünk: nem elég az, hogy kiállítottál egy számlát, amit egyébként már bevételnek tekintünk. Cash flow tekintetében akkor lesz a számlából bevétel, amikor az a pénz megérkezik hozzád. Hasonlóan a kiadásoknál, minden olyan tételt figyelembe veszünk, amire kiadjuk a pénzt a cégünkből. Míg pl. egy EREDMÉNY fókuszú megközelítéskor a nettó számokat figyeljük, addig cash flow tekintetében minden tényleges pénzmozgás érdekel minket, beleértve az ÁFÁ-t is!

Gyakorlatilag minden nap találkozol a témával, mert a pénzáramlás folyamatos a cégedben, azonban nem mindegy, hogy cash flow egyenleged pozitív vagy negatív, illetve szokott-e likviditási problémád lenni.

Korábban nem foglalkoztam a cash flow kérdésével, majd…

Én kontrollerként és üzleti tanácsadóként korábban nem foglalkoztam a cash flow témájával. Kommunikáltam a közösségi oldalakon (főleg LinkedIn-en) a profitról, az eredményről, a nyereségben (és nem csak bevételben) való gondolkodásról, majd kommentben többször is megkaptam:

Hiába csinálunk eredményes vállalkozást, ha pénzáramlás tekintetében bukdácsol a cég, akkor mit sem ér a papíron kimutatott nyereség.

Akkor sem, ha ez a papíron kimutatott nyereség nem egy fals kimutatás, hanem számvitelileg mindenféle ferdítés nélkül nyereséges a cégünk, csak az a nyereség épp nincs a mi bankszámlánkon, hanem pl. a vevőinknél van, akik a hosszú fizetési határidő miatt még nem fizették ki a számláinkat.

Azért nem foglalkoztam vele, mert…

Azért nem foglalkoztatott a cash flow téma, mert addig egyszerűen nem tapasztaltam meg a saját bőrömön, hogy ezzel foglalkozni kell. Leginkább olyan ügyfelekkel dolgoztam, akik milliárdos EREDMÉNYT termeltek évről évre, és tőkeerős cégek voltak.

Akkor kezdett el foglalkoztatni a cash flow kérdése, amikor

1. már lettek olyan kisebb ügyfeleim, akik bár ügyes, eredményes vállalkozások, de figyelni kellett a cash flow-ra, mert a be és kiáramló pénzek időbeli elcsúszása akár likviditási problémákat is okozhatott
2. illetve akkor, amikor a KATA-s egyéni vállalkozásról cégre váltottam, ami több pénzmozgást, több kiadást jelent még tanácsadó cégként is (ahol nincs jelentős anyag és termék beszerzési költség – illetve cash flow tekintetében KIADÁS)

Szóval értettem én a kommentelőket, hogy márpedig fontos a cash flow, de amíg a gyakorlatban nem tapasztaltam meg, addig nem tudtam ezt a helyén kezelni.

Első lépés: milyen a céged cash flow helyzete most?

Első lépésként azt érdemes megvizsgálnod a saját céged esetében, hogy mi a helyzet most cash flow tekintetében? Egyáltalán volt-e már cash problémád, mennyire rejt kockázatokat ez a téma számodra? Szükséges-e a pénzügyi tervezés alatt a pénzáramlás tervezésére is kiemelt figyelmet fordítanod?

Ha nem kritikus kérdés a cash flow a vállalkozásodban, akkor is érdemes rajta tartani a figyelmed, hiszen a pénzáramlás folyamatos figyelése akár előre jelezheti számodra, ha baj van készülőben a céged pénzügyeit illetően.

Mennyi pénzed van most? Mennyi kintlévőséged van a vevőidnél, amit még nem fizettek ki? Netán mennyi olyan lejárt kintlévőség van, amit úgy néz ki nem is akar/nem tud kifizetni a vevőd?

A másik oldalról mennyi tartozásod van, amit a közeljövőben ki kell fizetned? Milyen beruházásokat tervezel, akár kisebb értékű eszközök tekintetében? Tehát mennyi pénzt fogsz kiadni a közeli jövőben?

Ha ezeket figyeled, akár csak egy táblázatban vezetve, akkor már nem csak azt látod, hogy pillanatnyilag mennyi pénze van a cégednek, hanem azt is látod, hogy mik a kilátások pénzügyileg. Ez pedig oda vezet, hogy el tudod kezdeni tervezni a pénzáramlást!

A pénzáramlás tervezése: cash érzékeny cégeknek kötelező!

Eljutottunk a pénzáramlás tervezéséig, ami az arra érzékeny cégeknél kötelező, kis túlzással élet-halál kérdés. Milyen cégek lehetnek érzékenyek a cash flowra? Alapból azt mondanám, hogy mindenki, de mégis érdemes leszűkíteni a kört.

Logikusan levezetve gyakorlatilag azok a cégek tartozhatnak ebbe a körbe, akiknél a bevételek beérkezése és a kiadások felmerülése között túl sok idő telik el. Pl. ha gyártó vagy kereskedő cégként az alapanyagért, az áruért előre kell fizetned viszont az eladott termékek bevétele csak jóval később érkezik meg, mint ahogy az üzletet megkötöttétek.

Tehát ha ma kifizetsz 20 millió Ft-ot, és ez az áru csak egy hónap múlva érkezik meg hozzád, rögtön ott tartasz, hogy 30 napig benne áll a pénzed. Aztán az is időbe telhet, mire eladod, és lehet, hogy az eladástól számítva is sok időbe telik mire a pénz megérkezik hozzád. Közben egyéb kiadásai is vannak a cégednek. Érzékeled a helyzetet? Cash flow tekintetében “necces”.

A CF tervezésről egy külön cikkben olvashatsz majd részletesebben is, itt most legyen elég annyi, hogy egyszerűen tervezni kell a pénzáramlást, pláne, ha ez egy kritikus pont a céged életében. Vannak cégek, akiknél nem annyira problémás, mert a kiadásaik és a bevételeik is folyamatosan és túl nagy ingadozások nélkül jelentkeznek.

Röviden: előre gondolkodva tervezd meg, hogy milyen és mekkora bevételekre számítasz, és milyen és mekkora kiadásokkal tervezel. Kiadásokkal, és nem költségekkel! (pl. egy nagyobb eszközt lehet ma megveszel és az értéke ma lesz kiadás a cégednek, de az eredménykimutatásban csak évek alatt jelentkezik költségként, mint értékcsökkenés)

Ha a tervezett bevételek és kiadások egyenlege mindig pozitív, akkor túl nagy gond nem érhet cash tekintetében.

Hogy nézhet ki egy cash flow kimutatás?

Itt találsz egy nagyon leegyszerűsített cash flow kimutatást. Bonyolultakat találsz bőven az interneten, itt most fontosabb az, hogy értsd és akár gyakorlatba tudd ültetni. Szóval hogyan nézhet ki egy CF kimutatás, és hogy érdemes gondolkodni cash flow tekintetében?

A táblázat minden sora azért több tételt is magában foglal, így a háttérben jó ha megvan minden sor részletesen.

Gondolkodhatsz években, negyedévekben vagy hónapokban, minden időszaknak lesz “nyitó egyenlege”, ami az a pénzösszeg, ami az időszak kezdetekor a céged rendelkezésére áll. Ebben lehet saját pénz, lehet olyan pénz is, ami bár még nálad van, de igazából van helye valamelyik beszállítódnál (tehát tartozol), lehet olyan pénz is, amit amúgy befizetsz hamarosan ÁFA-ként stb. Tehát mindentől függetlenül az a pénz, ami nálad van az adott időszak kezdetén.

Aztán egy következő soron látod az adott időszak (jelen esetben hónap) bruttó bevételeit. Ezek is több mindenből állhatnak, lehetnek különböző üzletágak, különböző termékek, ügyfelek stb. Itt a bruttó, tehát áfát is tartalmazó bevételeket látod összesítve. Fontos kiemelni, hogy ez az a pénzösszeg, ami adott hónapban beérkezett a cég számlájára vagy pénztárába, nem egyenlő a kiszámlázott bevételekkel. Lehet benne pl. előleg is, amit ténylegesen csak később számlázol ki.

Majd látod a bruttó kiadásokat összesítve. Itt is jó, ha mögötte részletesen látod, hogy miből tevődik ez össze. Ebben aztán lesz mindenféle kategória, áfa, különböző adók, bérek, rezsi, alvállalkozók stb. Tehát minden olyan kiadás, ami adott hónapban kiment a cégből, attól függetlenül, hogy egyébként arra a hónapra vonatkozik-e (szintén lehet akár előleg is, amit kifizetsz).

A cash flow kimutatás értékelése

A bruttó bevételek és a bruttó kiadások egyenlegeként látod a havi változást. Ez mutatja, hogy az adott hónapban a céged rendelkezésére álló pénzösszeg hogyan változott, növekedett vagy csökkent, és mennyivel.

Végül látsz egy záró egyenleg sort, ami a nyitó egyenleg és a havi változás összegeként azt mutatja, hogy hogyan zártad az adott hónapot – és egyben hogyan kezded a következőt.

Röviden értékelve ezt a konkrét kimutatást, és azt feltételezve, hogy ez egy kereskedő vállalkozás, akkor elmondható, hogy

• januárban valószínűleg nem volt árubeszerzés, kb. csak a működési kiadások voltak
• emiatt januárban keletkezett egy jelentősebb plusz a rendelkezésre álló pénzben
• amiből aztán februárban egy nagyobb árubeszerzés történt
• emiatt a februári hónap cash tekintetében (havi változás) erősen mínuszos

Lehetne folytatni, de inkább kezdd el!

Lehetne folytatni különböző példákkal, akár pozitív akár negatív történetekkel. Sokkal fontosabb, hogy kezdj el foglalkozni a saját céged cash flow-jával, pláne, ha ez egy érzékeny területe a vállalkozásod pénzügyeinek!

Javaslom, hogy hallgasd meg a Biros Leventével készült podcast beszélgetésünket, ahol Levente elmondja, hogy az ő cégénél sikerült eljutni oda, hogy gyakorlatilag a beszállítók finanszírozzák a készletet. Hosszú út vezetett ide, de ez aztán egy egész ideális állapot Levente cége számára! A beszélgetéshez kattints ide.

Továbbá javaslom, hogy:

• mérd fel, hogy a saját cégednél mennyire kritikus kérdés a cash flow?
• indulj el a tisztánlátás felé, lásd a tényeket: milyen és mekkora bevételek és kiadások jelentkeznek a cégedben?
• ez alapján már elkezdheted tervezni a cash flow-t, ami sok fejfájástól óvhat meg a jövőben.

Az egészséges cash flow az egyik tartóoszlopa lehet a vállalkozásodnak, ami egyébként alapja annak, hogy hosszú távon nyereséges vállalkozást építs!